Akarod. Vagy ülve hallgatod, ahogyan napra nap feletted dől el az életed. A férjed rángatja szét, a gyerekeid döngő léptekkel szaladnak át rajta, az ember, aki feletted áll a helyen, ahova dolgozni jársz, az, aki pénzt fizet valamiért, amit neki megteszel, veszi semmibe, hogy te is ott állsz a sorban és vársz arra, hogy megkapd, amit szeretnél. Ha szeretnéd, nem elég, kevés, semmi. A legnagyobb bizonyossággal kell tudni, hogy akarod, a tiéd, jár neked magadtól és megteszed magadért. Minden nap, szüntelen. Amikor azok, akik szeretnék, kávézós csevejjel, keresztbe tett lábbal vigasztalják magukat egymást közt, te egyedül, magadban akarod és remegsz a félelemtől, átizzadt ruhában monoton daccal menetelsz az életedben, a talpadban is a szíved dobog. Amikor másnak nem éri meg, ezerszeres áron is megéri neked. Neked megéri, élni.

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s