A meredély minden nap próbára teszi a nőt. A házától a legrövidebb út ezen az utcán keresztül vezet, lefelé csúszik, ha hó, eső esik, felfelé egy gyerek is liheg, mire a tetejére ér. A neve egyébként Gyöngy utca, fene tudja, hogy lehet ilyen megtévesztő, nem is hívja így, számára ez csak „a meredély”.  Mire felér, úgy mondja, „kivan, mint egy liba”, mégsem megy a hosszabb úton. Pár perc fújtatás után majd felméri, kik vannak a megállóban, kivel lehet szóba elegyedni. Aznap, amikor a padon észrevesz egy ott hagyott férfi felöltőt, egy idősödő házaspár és egy egyedül álldogáló öregember a felhozatal. A téma a padon hever, hogyan is ne kérdezné meg, nem tudják-e kié a zakó? Főleg, mert egyből felméri, hogy kidolgozott darabról van szó, mesterszabóként élte az életét ötven éven át. Így még jobban izgatja a dolog; vajon ki hagyhat a buszmegállóban egy elegáns zakót? Máris egy történetet lát a felöltő mögött, míg az is a fejében jár, hogyan lehetne segíteni annak, aki elhagyta. Hogy várakozhatnak közömbösen ezek az emberek, amikor a padon egy zakó hever, egy oda nem illő tárgy, valakinek a holmija, ami most nem ott van, ahol lennie kéne?

A többieket mindez láthatóan nem zökkenti ki a buszra várakozás unalmából, nem is értik, ez a nő mit kérdezősködik. Mert persze, nem töpreng magában tovább, miért ne szólítana meg bárkit is, ha van rá jó oka, ha nincs? A házaspár nő tagja válaszol először, nekik fogalmuk sincs, már vagy két napja itt hever a zakó. A férje megerősíti, valóban már tegnap is itt volt. Ők a maguk részéről lezártnak tekintik az ügyet, nehogy még valamibe belekeveredjenek itt. Az öreg, aki addig csak némán állt, most váratlanul megszólal, éppen, amikor a busz megérkezik a megállóba. Azt mondja, ő biztosan nem fog a zakóhoz nyúlni, mert az is lehet, hogy tetves. A házaspár és az öreg sietve felszállnak a buszra, a nő utoljára, tétovázva, amiért sorsára hagyja a ruhadarabot a padon. A buszon a házaspár sietve leül az utolsó helyekre, a nő és az öreg egymás mellett állnak. Utóbbi kezd belejönni az épp csak elkezdett beszédbe, mutatja, a zakó, ami visel ajándék, egy barátjáé volt, tőle kapta. Megbecsüli ő a használt holmit, mondja büszkén és a nő örömmel nyugtázza, hogy a leszállásig téma és beszélgetőpartner is akad. A férfi is belemelegszik, így, hogy akad hallgatóság, tovább is lendíti a mondandóját arra, amiről ő beszélne.

Mert hiába, hogy ő megbecsüli, amije van, nem így a cigányok, a zsidók. A cigányok viselik a márkás sportcipőket, miközben állnak sorba a segélyért. Aztán ott vannak a zsidók, nem véletlen, hogy nem nyúlt ő a zakóhoz, mert azok meg koszosak, büdösek. A nő nézi az öreg férfit, hallgatja a szavait, forr benne a harag, szétterjed a testében a szomorúság. Hogyan beszélhet így ez az ember? A kék szemeit elfutja a könny, hogyan mondhatna el mindent ennek az embernek itt a buszon? Végül csak annyit szól; „Az én férjem is zsidó volt”. Az öreget nem érdekli, folytatja, darálja a sajátját, egy kanyarnál majdnem elesik, amikor sikerül gyorsan elkapni a fogódzót. A nő pillantása az öregember karjára téved a hirtelen mozdulattól, akkor látja meg a címkét. A zakó ujján címke nem maradhat, hiszen azt, amint hazakerül a boltból, a szabótól le kell vágni onnan. Nem tudja levenni a szemét a pár centinyi textil darabról, miközben folytatódik a szitkozódás. Megálló közeledik, mozgásba lendülnek a leszállni készülők. Az öreg is szállna le, lódul a lába lefelé, amikor a nő utána kiált:” A címkét, a zakója ujján le kell vágni, úgy illik.” Az öreg férfi meghökkenve néz a nőre, miről beszél ez, amikor még hallja, ahogy a nő sietve hozzáteszi félig kiabálva, hogy a leszállók zaján át is biztosan meghallja: „Körömollóval kell elvágni a cérnát, akkor nem tesz kárt az anyagban!”

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s