Az élet filmmé változott, film a filmben epizódok, amiket a házban élünk, a mi kedvencünk két hete a Hátsó ablak. Hogy gyilkosság történt-e? Még tart a nyomozás, az élet részletei óriásira nagyítódtak. A jövő héten talán nem is Hitchcock lesz soron, lehet inkább a Nagyítás, Antonioni?

Átlósan szemben szüntelen teli a szárítóállvány a teraszon. Ahogyan az idő telik és az ingerek egyre fogyatkoznak, a színek és formák váltakozása megengedi, hogy a teraszon túli világ is kibontakozzon. Két hete kezdte a teregetést a nő. A ruhákhoz ugyanis egy nő is tartozik, olyan gyakorisággal tűnik fel újabb és újabb adag tiszta ruhával az erkélyen, hogy akarattal sem elmulasztható a megjelenése. Miután hozzászokott az ember szeme a távolsághoz, tisztán kivehető, ki ő civilben, amikor nem a teregető nő. A lakógyűlések egyik örök kerékkötője, az a fajta, aki ritkán szólal meg, de akkor kellemetlen kötekedő. Energiáit most a mosásban vezeti le, hiába él egymaga a lakásban, mindent, ami mosható begyömöszöl a gépbe. A függönyökkel kezdte, beterített mindent az egyforma, bézs, többméteres textiláradat. Jöttek utána a díszpárnahuzatok, bordó, barna, sötétzöld bársonyok, gobelin oroszlán és teknős mintákkal. Ágyneműk, narancssárga nagy mintás, sötétbarna, zöld virágokkal. Követték a vastag, téli pulóverek, nadrágok és szoknyák, fehérneműk garmadája, méretes, hófehér bugyogók, melltartók. Amikor már azt hihette volna a lakóközösség, végre jöhet a vasalás, hajtogatás, a minta ismét kezdetét vette, újra sor került a függönyökre és a ritmust is tartva, a bugyogókat megint a végére hagyta.

A teregetés szimfóniája azonban csak a lakópark egyik szólama.

Van, ahonnan valóban hangok útján érkezik információ, ebben a lassúságban, csendben nem lehet senki sem süket, sem vak. A felső szomszédból érkező zajok bámulatos napirendről tanúskodnak, megnyugtató, ahogyan érkeznek menetrend szerint a megszokott ritmusok. Hét és nyolc között erélyes fapapucskopogás mellé szapora, pattogó kiabálás, kisvártatva, visító hisztéria üzeni, hogy az iskolás gyereket az anyja ébreszti, az online órára tereli. Tízóra körül kezdetét veszi a bútortologatás, a titkos nyomozás ezen szakaszában megoszlanak a vélemények, mi lehet e jelenség mögött. Ebéd-és vacsora időben újabb hisztik, fel-felharsanó kiabálás tanúskodik arról, hogy a menetrend szerint, normálisan zajlanak a bezártság órái. A terasz korlátjának kitartó ütögetése – gyanítható, a gyerek az, de korántsem kizárt, hogy valamelyik szülő ragad meg minden kora este egy alkalmas tárgyat stresszoldás céljából – és az üreges anyag visszhangot keltő fülsértő kongása jelzi, hamarosan kezdődik a híradó, hat órára jár az idő! Mielőtt nyugovóra térnének, egy utolsó kiadós ordítozás észhez térít, későre jár! Hiába élénkít az unalomból, hatkor megivott, mai negyedik kávé, most aztán már tényleg illik lefeküdni.

Mielőtt azonban éjszakára elfüggönyöződne a lakás, a sötétből a hátsó ablakon át a napvilágnál tett megfigyeléseknél is remekebb alkalom kínálkozik, a többiek élete ilyenkor forgószínpadon és a látvány, a hangok mellé terítékre kerülnek a szagok, illatok.

A teregető nő szomszédja, a kétgyerekes család. Őket békeidőben sose látni, kora reggel indulnak, későn érkeznek, de mindenki tudja, honnan, melyik ételfutártól rendelnek, az eltévedt biciklisták gyakran a teregetős nőt csengetik fel pizzásdobozt egyensúlyozva. Nagyot fordulhatott most velük a világ, a gyerekek anyja reggeltől estig a konyhában, már régen fény gyúlt a konyhaablakban, de még mindig ügyködik. Tisztán kivehető, megint, ahogy minden este a sütőből tepsit húz ki, kakaóscsigákkal, kiflikkel, süteményekkel tele. Két másik ablakban ugyanez a műsor, kakaóscsiga, kifli, félresikerült tejes pite. A megbúvó hátsó ablak jó megfigyelőállás, a kétgyerekes anya és a két másik újdonsült cukrász is fotók sokaságát készíti telefonnal a kakaóscsigákról, a félresikerült pitéről és az összes készítményről. De mi lehet a tengernyi csiga, kelttészta, pékáru sorsa? Megenni ennyit az egész lakópark, a terebélyes, teregető nőstől együtt sem tudna.

Van, ami nem látható, hallható, szagolható, mégis megfogható. Ha a teregetésre váró ruhák, a kakaóscsiga és kifli receptek, az ordítozós nő végső türelme mind elfogynak Alfred Hitchcock : Hátsó ablak című filmje még itt a Szépvölgyi úton, ebben a flancos lakóparkban is megvalósulhat.

 

 

 

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s