Az élet filmmé változott, film a filmben epizódok, amiket a házban élünk, a mi kedvencünk két hete a Hátsó ablak. Hogy gyilkosság történt-e? Még tart a nyomozás, az élet részletei óriásira nagyítódtak. A jövő héten talán nem is Hitchcock lesz soron, lehet inkább a Nagyítás, Antonioni? Átlósan szemben szüntelen teli a szárítóállvány a teraszon. Ahogyan…
Népszerű ezzel a gondolatmenettel nem leszek, még jó, hogy régen letettem arról, hogy a dolgokat azért csináljam, hogy szeressenek. Az utazgatás a témám és az, miért ítélem el, hogyan gondolom jónak. Miért háborgok, amikor a sajnálkozó hírességet nézem, ahogy az utazós blogban a gyerekeivel a nyomortelepen borong és miért gondolom, hogy mindenkinek el kellene olvasnia a…
Mikor először felmerült, hogy bezár a suli és otthon lesz a gyerek hetekig, az első, ami beugrott, hogy előkapom a bevált receptet, amit akkor találtam ki, amikor a fiam nyolcévesen mononukleózissal otthon ragadt. Tesója nincs, az utcára nem mehetett, teljesen be volt zárva 8 héten át a lakásba. Amikor kiderült, hogy hónapokig otthon lesz egy…
13 évnyi tapasztalatom gyűlt össze szabadúszóként, a 12 évnyi alkalmazotti létet követően. Mindezen tudás birtokában mérvadó lehet az összehasonlításom és elegendő ismeret birtokában vagyok mindkét életformát illetően ahhoz, hogy tanulságokat fogalmazzak meg.
Talán jobb témát is találhattam volna. De olyan régóta foglalkoztat ez és indulatokat kelt bennem, hogy úgy határoztam megadom magam és foglalkozom vele. Nem csupán az érzelmeimet vetem papírra, odáig horgadt bennem ez a dolog, hogy utánajártam, mi áll a hátterében. Vajon miért fordul elő, hogy akadnak gyerekek, - egészen nagyok - és akadnak felnőttek,…
Ezen a napon minden egészen valószerűtlenül illeszkedik egymáshoz, sem az időjárás, sem a kedd nem akar megfelelni az elvártnak. Egy hét közepére eső ünnepnap és egy évszaknak cseppet sem megfelelő meleg és napsütés tehát a díszlet, ami körbeveszi ezeket az embereket ezen a téren. Elrendezve, sorban, egymás mellett asztalok, székek, az a fajta kis asztalka, aminél még a…
„Majd kíváncsi vagyok, akkor mit fog szólni, amikor aranylabdásnobeldíjas leszek. Akkor majd megnézem, mit szól. Nem tehetek róla, hogy negyven évvel később születtem, mint ő. Ember vagyok, én is, van szemem, orrom, fülem, ugyanúgy, mint neki. Attól még, hogy nem vagyok pont olyan, mint a többiek. Mint az Olga. Mert ő, megkérdezi a szorzótáblát. Én…
S.H.-nak, köszönettel. Fotó: Kaunitz Tamás Hosszú szövegben, hosszú időben. Nincs korlátja a terjedelemnek, nincs már korlát, hogy megosszam, bennem. „Most akkor vedd le a bugyidat! Azt szeretném, ha négykézláb végigmennél a szobán, aztán vissza! És akkor ugyanezt újra!” Júniusban tízéves volt a fiam. Most pontosan annyi idős, mint én, amikor ezt először mondta nekem valaki.…
A LivingWithoutTheMoon - Élni és szeretni édesanya nélkül Alapítványról, arról a munkáról, amit végeznek nehéz egyetlen cikk keretei közt írni. Mikor megismerkedtem velük, életemben először szembesültem olyan tevékenységgel, ami ennyire komplex, ennyire alapos, amit ilyen, mindenre kiterjedő gondossággal végeznek, építenek. Írni róluk olyan, mint megismerni egy embert, aki számodra végtelenül izgalmas. Amint megtudsz róla valamit,…
„Biztosítson gyermekének felhőtlen gyermekkort!”. Ez áll a magazin utolsó oldalán, ami a fogorvosi váró asztalán hever, a szöveghez tartozó idilli képen mi más, mint egy apuka, aki éppen a levegőbe dobja a kislányát, miközben az anyuka boldog arccal figyeli a kacagó gyereket. A telefonom szokás szerint lemerült – sosem töltöm fel eléggé – így most…
